2014. szeptember. (hétfő) [2.rész]

Mire odaértünk a buszmegállóba mát Lady Gaga Judas szólt a fülembe. Szerencsére nem kellet sokat várni a buszra. Felszálltunk az első ajtón. Megkapaszkodtam , majd elforditottam a fejem és akkor..... akkor megláttam Őt. Fogalmam sem vol, hogy hívják, nem is ismertem de annyira helyes volt.A szívem hevesebb kezdett verni. Ki ő? Hogy hívják? Hova jár suliba? Elő kaptam a telóm , és lőttem egy fotót róla. Nem, nem vagyok kukkoló, de egyszerűen olyan helyes volt. Pilóta fazonú napszemcsi a hajára tolva. Szeme élénk zöld, haja fekete. Kb. akkora magas, mint Milán. Észre se vettem, hogy már le kéne szállni, ezért Milán szó szerint lehúzott a buszról. Elindultam a suli felé. Milán mögöttem lemaradva. Vajon a fiú tovább utazót, vagy ő is leszállt? Meglátott, hogy nézem?. Sajnos nem tudtam meg a nevét, ezért A Helyes Buszos Srácnak nevetem el grin hangulatjel. Mikor mát láttam a sulit, elraktam az iPodom.
- Hé, Leila! Had mutassam be Gergőt!- szólt Milán mögülem. Haj most semmi kedvem semmilyen hülye haverjához.
- Zeller Gergő.- mondta Gergő. Milyen hülye név ez? Mikor hátra fordultam, hogy ezt a szemébe mondjam, szólni sem tudtam a döbbenettől.
- Te vagy A Helyes Buszos Srác!- mondtam ki amit elsőnek gondoltam.
- Mi?- nézett rám döbbenten a 2 fiú. Hupsz...
- Öhh... Hahahah- nevettem fel kínomba. - Mármint te vagy Milán haverja.
- Igen ,és egybe A Helyes Buszos Srác. - mondtam, majd nevettet. Milánra sandítottam, ő nem nevettet, még mindig sokkoltan állt.
- De vicces....Na menjünk be..- morogta Milán. Ennek mi a franc baja van?
- Hova sietsz Captain törp. - kiáltotta utána Gergő. Akaratlanul is elmosolyodtam.
- Szóval, te vagy Leila. - mondta Gergő majd élénk zöld szemével rám nézett. A szívem bukfencezett egyet. Óóó, hogy aza... Milán barátja szóval mindig vele fog lógni én meg Milánnal azaz vele is unsure hangulatjel
- Ja. Én. - mondtam.
- Mondta Milán, hogy szép vagy, na de azt nem, hogy ennyire.- mosolygott rám szemtelenül.
- Kösz...Hol van már Milán?- morogtam. Szép évnek nézzek elébe. Egy bátyóval aki besértődik akárhányszor hozzá szólók Gergőhöz , és egy helyes fiúval aki a véremet szívja. Király...
- Biztos bement.- vonta meg a vállát Gergő.- Milyen lett a fotó?- kérdezte.
- Milyen fotó? - néztem rá zavartan.
- Amit a buszon csináltál rólam. - mondta hatalmas vigyorral a képé, annyira vigyorgott, hogy ki látszódtak a tökéletes fogsora...
Zavaromba lehajtottam a fejem. Éreztem, hogy elvörösödöm.
- Helló Vanda! - kurjantott mellettem Gergő. Felkaptam a fejem! Ki az a Vanda? Ekkor oda jött egy barna hajú lány. Nem volt csúnya sőt...!
- Mizu, Gergő ? Hol hagytad Milánt? És ki ez a szőkeség melletted? - hallotam a hangjából a gúnyt amikor azt mondta, hogy ,,szőkeség". Egyenesen a szemébe néztem. Gesztenyebarna volt az övé.
- Szigetvári Leila vagyok. Örülök, hogy megismerkedtünk Vanda.
- Te Milán tesója vagy? - kérdezte. Bólintottam.
- És te ki vagy?
- Szilvási Vanda. Milán jövendő belé barátnője. - mondta és kihúzta magát. Gergővel egyzsre horkantottunk.
- És ő tudja? - kérdezte Gergő. - Tudtommal nem.
- Majd megtudja.- mondta, én meg akaratlanul felnevettem, az az igazi mélyből jövö nevetés. Anya azt, mondja, hogy mikor nevettek olyan mintha a tündére kacarásznának. Biztos.... unsure hangulatjel
Mikor befejeztem, Vanda össze húzott szemmel méregette Gergő pedig mosolyogva nézett.
- Még nem végeztünk- mondta Vanda majd hátat fordított és elment....

Folyt. köv. :
- Helló Fanni. Gyere vár a mini bár, jobban rosszba együtt, mint Magdi és Villi bá! - mondtam Fanninak. Miri mellettem felnevette majd Fanni és végül én is. Nevetve mentünk ki az udvara Miri,Fanni és én.